Az évek során számos kutatás eredménye is alátámasztotta azt a felvetést, miszerint a nevetésnek rengeteg jótékony hatása van az emberi szervezetre. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a jó kedélyállapot előidézi a boldogsághormonok termelődését a testben, ami nemcsak a lelki állapotra van pozitív hatással, hanem az egészségi állapotra is.
Stressz
A mosolygást, nevetést mi más idézhetné elő jobban, mint azok a viccek, amiket a családtagok, ismerősök, munkatársak mesélnek egymásnak. A statisztikák szerint a humoros történetek remekül oldják a feszültséget és a mindennapokban felgyülemlett stresszt. Sokan érzik, hogy egy jóízű hahotázást követően elfáradnak. Ez azért lehetséges, mert a stressz egyfajta negatív energia, aminek eltűnésével a test kimerült lesz, egészen addig, amíg új impulzusokat kap.
Agyműködés
Nevetés közben az agy három területe azonnal működésbe lép: az érzelmekért, a mozgásért és a gondolkodásért felelős terület. A felmérések többek között azt is igazolják, hogy már az is nagymértékben serkenti az agyműködést, ha a száj elkezd felfelé görbülni. Éppen ezért munka vagy tanulás közben nem árt egy kis szünetet beiktatni, és pár percet viccek olvasgatásával tölteni, hiszen így sokkal eredményesebbé lehet tenni a munkára, tanulásra fordított időt.
Vérkeringés
Ha ez még nem lenne elég ok a nevetésre, akkor még ott van a vérkeringésre gyakorolt hatása is, ami jobb, mint bámelyik szív- és érrendszerre alkalmazott gyógyszer. Mivel röhögés közben rendszerint szaporább lesz a levegővétel, ezért a rekeszizom is erősebben dolgozik, és nagyobb mennyiségű oxigén jut a szervezetbe. Az orvosok szerint már néhány másodperc kacagás is felélénkíti a véráramlást, erősíti a szívműködést, és fokozza a belső szervek vérellátását.